Nyomasztás

Első rész – Első tétel
2000. Amerikában vagyok. Heverészem a szállodai dupla ágyamon. Már megírtam a naplóm azon bekezdését, mely a magányról szól. Később kiderült, hogy ez sikerült a legjobban az egész útijegyzet-halmazból. Annyira, hogy egy lelkes barátném, miután az egészet elolvasta, ezt az oldalt megtartotta magának. : ( Heverészés közben a jelentős mennyiségű újságot lapozgatom. Egy négy (!) oldalas reklám – talán nyomtatót akart nekem eladni – két főszereplője a füvön heverészik egy tiszta, nyári estén és a csillagokat bámulja.

Második tétel
Épp azzal a lánnyal, aki nem adta vissza a naplómat, Nagymaroson fekszünk a fűben. Bámuljuk a csillagokat, elmélázunk, milyen aprók vagyunk. Ő azon filózik, hogy felszáll-e a cigarettája füstje a Holdig. Én ugyanezt kérdezem csak a héliumos léggömbbel.

Harmadik tétel
2001. Egy Anthony De Mello könyvet kaptam karácsonyra. (A többit már én vettem magamnak.) Az egyik példabeszéd belőle az, amikor a mester kivonul a tanítványaival éjjel a mezőre. Felmutat a csillagokra és elsorolja. Mekkora a Föld a Naphoz képest, mekkor a Nap a fent látható csillagokhoz képest, mekkora a fent látható csillaghalmaz a végtelen űrhöz képest. “No, most, hogy így helyretettük azt, hogy mekkorák is vagyunk mi, a mi életünk, a problémáink, menjünk haza lefeküdni.”

Második rész – Első tétel
Egyszer láttam egy idegenes filmet. Jöttek, felvették az emberek alakját, beépültek stb. Óborzalom volt és ráadásul elnyúúúúúújtott, lassú. Mint egy Stephen King regény. (Lehet, hogy abból készült egyébként.) Az első másfél órában csak a különböző szereplőket mutatták be. A cselekmény később indult be. Miért maradt meg ez a film bennem? Mert volt benne egy amatőr rádiós, amolyan házi kalózadós csávó, aki ült a stúdiójában és nyomta a szakrasztikus szövegét bele az éterbe. Nem érdekelte hallják-e, figyelnek-e rá. Amikor elkezdtem a netre írni, hasonlóképpen gondoltam magamra. Írom, írom, aztán ha valaki véletlenül elolvassa, az magára vessen. : )

Második tétel
A wordpress főoldalán van pár nyomasztó adat. A mai napon például 298758 blogger 58 millió szóból álló bejegyzést-halmazt postolt. Csak a WordPressen. (Ebben a számban nincs benne a blogspot, blog.hu, freeblog stb)

Finálé
A fenti adatba beleborzongtam. Ennyire pici vagyok! Mint a planétánk a világegyetemben, mint az életem hossza az időfolyam végtelenjében. Azt hiszem, ha nem úgy állnék a dolgokhoz, hogy “csak mondom, mondom és nem érdekel, ki olvassa”, akkor most abba is maradna az egész szépen.

—

DE! Köszönöm szépen mindenkinek az olvasást! Kellemes ünnepeket kívánok!